A 2000-es évek végétől folyamatosan és egyre gyorsabban emelkedett azoknak a kibertámadásoknak a száma, amelyek már nem kizárólag magányos hackerek tevékenységére voltak visszavezethetők, hanem megjelentek a szervezett bűnözői csoportokhoz köthető informatikai támadások és a szervezett hacktivizmus is egyre nagyobb figyelmet követelt.
Ez a kiadvány az ausztrál kormány által létrehozott Defense Signal Directorate (DSD) által publikált Strategies to Mitigate Targeted Cyber Intrusions című kiadványa alapján az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (KIBEV) munkatársainak együttműködésében készült.
2010-ben az iráni atomprogramot megbénító, feltehetően az USA és Izrael által készített számítógépes vírus, a Stuxnet egy új fejezetet nyitott az informatikai- és szolgáltató rendszereket (pl. víz- és áramellátás, közlekedés, bankszektor) érintő fenyegetettségek történetében, amelyre a világ országai egyértelmű intézkedéseket hoztak. Irán és Kína hackerekből álló, elsősorban kémkedésre és szabotázsra kiképzett kiberhadsereget épített. Hasonló modellt követ Észak-Korea, amelyről 2011-ben szivárgott ki, hogy 3000 fős hacker-kommandót foglalkoztat, akik ipari és katonai titkok illegális megszerzésére és a célországok kritikus infrastruktúráinak számítógépes rendszereihez történő illetéktelen hozzáférésre kaptak kiképzést. Ilyen körülmények között egyre fontosabbá válik, hogy az egyes szervezetek mennyire gyorsan és hatékonyan képesek alkalmazkodni az informatikai rendszerekre fenyegetést jelentő újabb és újabb kockázatokhoz.
Bár be kell látni, hogy semmilyen IT-biztonsági stratégia nem képes teljesen megszüntetni az informatikai rendszereket fenyegető kockázatokat, azonban az itt felsorolt intézkedésekkel hatékonyan lehet csökkenteni a leggyakoribb támadások okozta negatív hatásokat.
A négy legfontosabb intézkedés bevezetésével jelentősen lehet csökkenteni a szervezetek informatikai rendszerei ellen indított támadások sikerességét, ezek implementálása után már ki lehet választani a többi intézkedés közül az adott informatikai rendszerben leginkább hatékony intézkedéseket.
A kiadvány tájékoztat az egyes intézkedések költségeiről és felhasználói elfogadottságáról is, ezáltal megkönnyítve a leginkább hatékony intézkedések kiválasztását.